• szoc1.jpg
  • muvhaz1.jpg
  • posta.jpg
  • rav3.jpg
  • orvosi.jpg
  • polg1.jpg
  • szoc3.jpg
  • isk2.jpg
  • polg2.jpg
  • rav4.jpg
  • muvhaz2.jpg
  • szoc2.jpg
  • isk3.jpg
  • isk1.jpg

Tájékoztatás terményszárítók, betakarítás, irányított égetés tűzvédelmével kapcsolatban

Tájékoztatás terményszárítók, betakarítás, irányított égetés tűzvédelmével kapcsolatban

 

 

Ezúton szeretnénk tájékoztatni Önöket néhány fontos rendelet fontosabb rendelkezéseiről, amelyet minden magyarországi lakosnak kötelezően be kell tartania. Amennyiben a rendeleteknek nem teszünk eleget, jelentős bírságra számíthatunk az ellenőrző hatóság részéről. A tájékoztató néhány rendeletet foglal össze, mely esetekben a katasztrófavédelmi szervek területileg illetékes hatóságai (katasztrófavédelmi kirendeltségek) felelősek azok ellenőrzéséért.

Ezúton tájékoztatjuk Önöket, hogy a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV.12.) KÖHÉM rendelet tűzoltó készülékre vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételei 2016. január 1-től megváltoztak az alábbiak szerint. A rendelet 107.§ 1. bekezdése alapján a tehergépkocsin, mezőgazdasági vontatón és lassú járművön, továbbá a tehergépkocsiból és pótkocsiból, valamint nyerges vontatóból és félpótkocsiból álló járműszerelvényen, amelynek megengedett legnagyobb össztömege

a) meghaladja a 3500 kg-ot, de legfeljebb 12 000 kg 1 db legalább 6 kg-os

b) meghaladja a 12 000 kg-ot 1 db legalább 12 kg-os vagy 2 db legalább 6 kg-os

A, B és C tűzosztályú[1] tüzek oltására alkalmas, szabványos[2], por oltóanyagú hordozható, porral oltó tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani a járműtűz eloltására.

A fenti bekezdésekben meghatározott tűzoltó készülékek más oltóanyagú, de legalább azonos oltási teljesítményű hordozható tűzoltó készülékkel helyettesíthetőek.

A veszélyes anyagot szállító járművön a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó jogszabályban előírtaknak megfelelő, de legalább az első bekezdés szerinti tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani.

A tűzoltó készülék készenlétben tartásának hiánya esetén a bírság kiszabása a jelenlegi szabályozás szerint kötelező. Mértéke 20.000 forinttól 50.000 forintig terjedhet. A tűzoltó készülék karbantartásának hiánya esetén szintén tűzvédelmi bírságot kell kiszabni, melynek mértéke 10.000 forinttól 30.000 forintig terjedhet. Ezek a tűzvédelmi bírság tételek a veszélyes árut szállító járművekre nem vonatkoznak.

 

 

2015-ben hatályba lépett az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet (továbbiakban: OTSZ), amely bizonyos mezőgazdasági munkákra különleges szabályokat tartalmaz. A tavaszi időszakban van lehetőség arra, hogy a munkaeszközeinket felkészítsük és az előírások mentén szervezzük majd a munkafolyamatokat.

Az OTSZ szerint (229. §), a kalászos termény betakarítási, kazalozási, szalmaösszehúzási és bálázási munkái során, legalább 1 db 21A és 113B vizsgálati egységtűz oltására alkalmas tűzoltó készülék elhelyezése az erő- és munkagépen kötelező. A fenti munkákban részt vevő munkagépek tűzvédelmi felülvizsgálata is kötelező. Amennyiben ötnél több mezőgazdasági járművet érintő műszaki ellenőrzésre kerül sor, annak tervezett időpontját 10 nappal a műszaki ellenőrzés tervezett időpontját megelőzően az illetékes katasztrófavédelmi kirendeltségre (tűzvédelmi hatóságnak) írásban be kell jelenteni. A műszaki ellenőrzésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek 1 példányát a járművön el kell helyezni. Mindezeken túl, kötelező az aratógépet hajlékony földelővezetékkel ellátni, akkumulátorát pedig legalább nehezen éghető, villamosságot nem vezető anyagú védőburkolattal ellátni., továbbá a kipufogó-vezeték és a szikratörő éghető anyagoktól való megtisztítása. Figyelni kell arra is, hogy sehol ne csepegjen az üzemanyag vagy hidraulika-folyadék, mert ez nagyban segítheti egy esetleges tűz terjedését.

Az erő- és munkagép kezelője a munkavégzés megkezdése előtt és annak befejezése után közvetlenül, és a munkavégzést megszakító szünetekben köteles a kipufogó-vezeték és szikratörő műszaki állapotát felülvizsgálni és a rárakódott éghető anyagtól szükség esetén megtisztítani. A munkaszünet idejére az aratógépet, az erőgépet és az egyéb munkagépet a lábon álló kalászos terménytől, a tarlótól, továbbá a kazaltól legalább 15 méter távolságra kell elhelyezni, éghető hulladéktól, növényzettől mentes területen. Ha a tarlótól ez a távolság nem biztosítható, akkor 3 méter széles védőszántáson kívül kell az arató-, erő- és az egyéb munkagépet elhelyezni.

A tartalék üzem- és kenőanyagot az erő- és munkagéptől, esetlegesen a kazaltól és a gabonatáblától legalább 20 méter távolságra kell elhelyezni éghető hulladéktól, növényzettől mentes területen.

Az erő- és munkagépen, gépjárművön olyan karbantartás, javítás, amely nyílt láng használatával jár, vagy üzemanyag elfolyásával járhat, gabonatáblán, szérűn és a rostnövénytároló területén nem végezhető.

Az erő- és munkagépet, aratógépet a kezelő üzemeltetés közben nem hagyhatja el, egyéb munkát nem végezhet.

Az aratást közút, illetve vasútvonal mentén kell először elvégezni (OTSZ 221. §). A learatott kalászos terményt, szalmát a vasútállomástól legalább 100 méter távolságon belül el kell távolítani, és legalább 3 méter széles védőszántást kell alkalmazni. A munkálatok közbeni dohányzás veszélyeit is fontos szem előtt tartani, gabonatáblán még a járművek, erő- és munkagépek vezetőfülkéiben sem szabad dohányozni. A gabonatáblától legközelebb 15 méterre lehet, éghető anyagtól és növényzettől mentes dohányzóhelyet kijelölni. A dohányzóhelyen a az esetleges tűz eloltásához megfelelő mennyiségű vizet tartalmazó edényt kell elhelyezni.

A mezőn összerakott kazal, valamint a szérű és rostnövénytároló elhelyezését is külön szabályozza az OTSZ (222. §). Robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagok előállítására, feldolgozására, használatára, tárolására vagy forgalmazására szolgáló építményektől legalább 200 méterre, egyéb építménytől, vasúti vágánytól – a rostnövénytároló ipari vágányát kivéve – legalább 100 méterre, közúttól, erdőtől, lábon álló gabonától legalább 25 méterre, nagyfeszültségű, föld feletti villamos vezetéktől a legfelső villamos vezeték és a talaj közötti távolság háromszorosára, de legalább 20 méterre kell elhelyezni a kazlat, valamint a szérűt és rostnövénytárolót. A mezőn összerakott szálastakarmány-, szalma-, rostnövény-kazlakat legalább 3 méter széles védőszántással kell körülvenni.

Az állattartó telepeken a legfeljebb egy évre elegendő alomszalma- és szálastakarmány-szükségletet üzemi tárolásnak kell tekinteni.

A kazalban tárolt takarmány vagy rostnövény elhelyezésére is külön szabályok vonatkoznak, egymástól milyen távolságra, és milyen méretű takarmány kazlak helyezhetők el. A kazlakat úgy kell elhelyezni, hogy a második sorban levő kazal az előző sorban levő két kazal közé kerüljön. A kazlak, valamint a sorok között a nagyobb kazalmagasság háromszorosát, de legalább 20 méter távolságot kell biztosítani.

A rendelet külön kitér arra is, hogy dohányozni, a kazaltól legalább 30 méter távolságban szabad, szélcsendes időben.

Az OTSZ szabályozza a szabadtéri tűzgyújtás és tűzmegelőzés szabályait is (226. §). Külterületen az ingatlan tulajdonosa, használója a tűzvédelmi hatóság engedélyével legfeljebb 10 ha egybefüggő területen irányított égetést végezhet, amennyiben jogszabály (például: a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény) a szabadtéri égetést lehetővé teszi, illetve az esetlegesen más szükséges engedély (például: természetvédelmi hatóság engedélye) beszerzése megtörtént. Nem elegendő csupán bejelenteni az égetés tényét, hanem a jogszabályban meghatározott tartalmú kérelmet kell benyújtani az illetékes katasztrófavédelmi kirendeltségnek.

Amennyiben a tűzvédelmi hatóság az égetést engedélyezte, további szabályokat is be kell tartani (226. §). Az irányított égetés során a tűz nem hagyható őrizetlenül, és veszély esetén, vagy ha az irányított égetést befejezték, azt azonnal el kell oltani. Az irányított égetés csak úgy végezhető, hogy az a környezetére tűz- és robbanásveszélyt ne jelentsen. Az irányított égetés befejezése után a helyszínt gondosan át kell vizsgálni, és a parázslást, izzást – vízzel, földtakarással, kéziszerszámokkal – meg kell szüntetni. A tarlóégetésre további előírások vonatkoznak (227. §).

A rendelet külön alcímben rendezi a terményszárítást is. A terményszárító berendezéssel történő szárítás esetén a tűzvédelmi előírások megtartásáért és annak folyamatos üzemelés közbeni ellenőrzéséért az üzemeltető és a kezelő személyzet a felelős. A szárítóberendezés üzemeltetése során a gyártó kezelési utasítását kell figyelembe venni. 

Nem szabad elfelejtenünk, hogy a terménytárolás egy veszélyes munkafolyamat. Tudnunk kell, hogy egy-egy gabona „halom” emberéletet is követelhet, ha nem zárják el azt kellőképpen az emberek elől. Nem feltétlenül kell illetékesnek lennie annak, aki a közelébe kerül egy ilyen tárolási területnek, és általában mindent úgy kell kialakítani, hogy egy illetéktelen, helyismerettel, oktatással nem rendelkezőt se érjen semmilyen baleset.

Legyünk tisztában mindig a saját munkaterületünk, vállalkozásunk veszélyeivel. A megfelelő szakember közreműködésével próbáljuk meg azt a legbiztonságosabbá tenni. A munkáltató felelősséggel tartozik munkavállalói felé is, így az ő felkészítésük is elengedhetetlen.

A tűzvédelmi előírások mellett, a munkavédelmi előírások betartása is mindannyiunk érdeke. Fordítsunk mindkettőre kellő figyelmet.

A terményszárító berendezések vonatkozásában tűzoltó készülék készenlétben tartása szükséges, amely a gázüzemű és az olajüzemű terményszárítók esetében az alábbiak szerint alakul:

Az adatok tájékoztató jellegűek, betartásuk az üzemeltető felelőssége.

Gázüzemű terményszárító berendezések esetében:

  • 233 kW összhőteljesítmény alatt külön a gázfogyasztó készülékhez nem szükséges;
  • 233-580 kW összhőteljesítményhez 1 db 55 A, és 233 B vizsgálati egységtűz oltására alkalmas;
  • 580-1160 kW összhőteljesítményhez 2 db 55 A, és 233 B; vizsgálati egységtűz oltására alkalmas;
  • 1160-5800 kW összhőteljesítményhez 4 db 55 A, és 233 B vizsgálati egységtűz oltására alkalmas;
  • 5800 kW összhőteljesítményen felül 1 db 50 kg-os porral oltó és 4 db 55 A, és 233 B vizsgálati egységtűz oltására alkalmas tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani.

Olajüzemű terményszárítók esetében:

  • 2-3 kg/h olajfogyasztás esetén 1 db 43 A, és 233 B C vizsgálati egységtűz oltására alkalmas;
  • 3-5 kg/h olajfogyasztás esetén 2 db 43 A, és 233 B C vizsgálati egységtűz oltására alkalmas;
  • 5-50 kg/h olajfogyasztás esetén 2 db 55 A, és 233 B C vizsgálati egységtűz oltására alkalmas;
  • 50-100 kg/h olajfogyasztás esetén 3 db 55 A, és 233 B C vizsgálati egységtűz oltására alkalmas;
  • 100-500 kg/h olajfogyasztás esetén 4 db 55 A, és 233 B C vizsgálati egységtűz oltására alkalmas;
  • 500 kg/h feletti olajfogyasztás esetén 1 db 50 kg-os porral oltó vagy 4 db 55 A, és 233 B C vizsgálati egységtűz oltására alkalmas tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani.

 

A tűzoltó készülékek készenlétben tartásán túl a felhasználót további jogszabályi előírások megtartása is terheli, amelyeket az alábbiak szerint foglalunk össze:

A felhasználó köteles a gázfelhasználó technológia műszaki-biztonsági felülvizsgálatát az üzembe helyezés évét követő első évben és ezt követően évente elvégeztetni. A műszakibiztonsági felülvizsgálat során az üzembe helyezéskor hatályos műszaki-biztonsági szabályoknak való megfelelését, továbbá a biztonságos üzemeltetést befolyásoló feltételeket kell ellenőrizni. A műszaki-biztonsági felülvizsgálatról felülvizsgálatot végző gázszerelőnek jegyzőkönyvet kell készíteni, és annak egy példányát a felhasználónak igazolható módon át kell adni, egy példányát pedig a földgázelosztó részére 8 napon belül megküldeni. A jegyzőkönyvet a felhasználó köteles a következő felülvizsgálatot követő 30 napig megőrizni.

A villamos berendezés használatbavételét követően a berendezés üzemeltetője, ha jogszabály másként nem rendelkezik,

a) 300 kilogrammnál vagy 300 liternél nagyobb mennyiségű robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag gyártására, feldolgozására, tárolására, felhasználására szolgáló helyiség vagy szabadtér esetén legalább 3 évenként,

b) egyéb esetben legalább 6 évenként

a villamos berendezés tűzvédelmi felülvizsgálatát elvégezteti, és a tapasztalt hiányosságokat a minősítő iratban a felülvizsgáló által meghatározott határnapig megszüntetteti, melynek tényét hitelt érdemlő módon igazolja.

A tűzvédelmi felülvizsgálat szempontjából a naptári napot kell figyelembe venni.

A nem norma szerinti villámvédelem hatálya alá tartozó építmények, szabadterek esetében a villámvédelem felülvizsgálatát

a) a létesítést követően az átadás előtt,

b) e rendeletben előírt időszakonként vagy

c) a villámvédelem vagy az építmény átalakítását, bővítését és a vonatkozó műszaki követelményben foglalt különleges eseményt követően kell elvégezni.

A nem norma szerinti meglévő villámvédelem időszakos felülvizsgálatát a létesítéskor érvényben lévő vonatkozó műszaki követelménynek megfelelően kell végezni. A nem norma szerinti meglévő villámvédelmi berendezést, ha jogszabály másként nem rendelkezik, tűzvédelmi szempontból

a) a 300 kg vagy 300 l mennyiségnél több robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag gyártására, feldolgozására, tárolására szolgáló helyiséget tartalmazó, ipari vagy tárolási alaprendeltetésű építmény vagy szabadtér esetén legalább 3 évenként,

b) egyéb esetben legalább 6 évenként,

c) a villámvédelem (LPS és SPM) vagy a védett épület vagy építmény minden olyan bővítése, átalakítása, javítása vagy környezetének megváltozása után, ami a villámvédelem hatásosságát módosíthatja,

d) sérülés, erős korrózió, villámcsapás valamint minden olyan jelenség észlelése után, amely károsan befolyásolhatja a villámvédelem hatásosságát, felül kell vizsgáltatni és a tapasztalt hiányosságokat a minősítő iratban meghatározott határnapig meg kell szüntetni, melynek tényét hitelt érdemlő módon igazolni kell.

A közmű nyitó- és zárószerkezetet jól láthatóan meg kell jelölni.

 

Egy kis odafigyeléssel megelőzhetőek a tragédiák!

 

 

 

 

Krám István tű. alezredes sk.

kirendeltség-vezető

Szentesi Katasztrófavédelmi Kirendeltség

 

 

 

 



[1]A tűzosztályokra vonatkozóan lásd az MSZ EN 2:1992/A1:2005 „A tüzek osztályozása” c. szabványt.

[2]Lásd MSZ EN 3.

 

Népszerű tartalmak

Friss hírek