Üdvözöljük Tömörkény község honlapján!
Téli rezsicsökkentésre lakossági tájékoztató
Tájékoztató a téli rezsicsökkentésben korábban nem részesült a vezetékes gáz- vagy távfűtéstől eltérő fűtőanyagot felhasználó háztartások számára
A Kormány a 1364/2018. (VII. 27.) Korm. határozata alapján egyetért azzal, hogy a téli rezsicsökkentésben korábban nem részesült, a vezetékes gáz- vagy távfűtéstől eltérő fűtőanyagot felhasználó háztartások is egyszeri természetbeni támogatásban részesüljenek a fűtési költségek viselésével összefüggésben;
Háztartásonként egy darab igénybejelentés (az igénybejelentő személyesen átvehető a Tömörkényi Közös Önkormányzati Hivatalnál) nyújtható be a helyi önkormányzatnál legkésőbb 2018. október 15. napjáig, amely határidő elmulasztása jogvesztő.
Az igénybejelentő nyilatkozaton rögzíteni szükséges az igényelt fűtőanyag fajtáját, amely később nem módosítható. Az igénylő személynek az adott háztartás a bejelentett lakhelye, vagy a bejelentett tartózkodási helye.
Nem felel meg a feltételeknek az a háztartás, amely a téli rezsicsökkentés korábbi intézkedéseiben már részesült támogatásban, azaz a 2017/2018-as gázév téli fogyasztási időszakában bekövetkező fogyasztásnövekedés finanszírozását segítő 12 000 forint összegű juttatásban részesült lakossági fogyasztó vagy fogyasztói közösség, illetve a fűtési célú távhőszolgáltatást igénybe vevő lakossági felhasználók részére biztosított árkompenzáció jóváírásban részesült.
A kizárólag elektromos fűtési móddal rendelkező háztartások nem jogosultak az igénybejelentésre.
A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság az igénybejelentésben szereplő háztartás tekintetében az adatokat megismerheti, és helyszíni vizsgálatokkal ellenőrizheti, hogy a fentiekben felsorolt téli rezsicsökkentésben korábban részesült-e támogatásban.
Bánfi Sándor
polgármester
Módosítás: (2018. szeptember 03. hétfő, 14:11)
Sajtóközlemény
Tömörkény Községi Önkormányzat
Sajtóközlemény
Befejeződött Tömörkény Községi Önkormányzat a KÖFOP - 1.2.1 - VEKOP - 16 - 2016 - 00062 kódszámú projektjének megvalósítása Tömörkény és Felgyő településeken.
Tömörkény Községi Önkormányzat támogatási kérelmet nyújtott be 2016 szeptemberében az ASP központhoz való csatlakozás feltételeinek megteremtése érdekében. Az önkormányzat 2016 novemberében 7.000.000 Ft támogatásban rés zesült a Tömörkény Községi Önkormányzat ASP KÖZPONTHOZ VALÓ CSATLAKOZÁSA elnevezésű, KÖFOP - 1.2.1 - VEKOP - 16 - 2016 - 00062 kó dszámú projekt megvalósítására a Közigazgatási - és Közszolgáltatás - fejlesztés Operatív Program, „KÖFOP - 1.2.1 - VEKOP - 16 Csatlakoztatási kon strukció az önkormányzati ASP rendszer országos kiterjesztéséhez” című felhívás alapján. A projekt megvalósításában a Felgyő és Tömörkény Önkormányzatainak közös polgármesteri hivatala vett részt.
Megvalósított tevékenységek:
1.1 Eszközbeszerzés: a magas szakmai színvonalú feladatellátás érdekében új technikai eszközök megvásárlása történt. Az ASP szolgáltatás igénybe vételéhez szükséges eszközök beszerzése üzembe helyezéssel. Mindkét hivatalban 4 - 4 fő köztisztviselő napi munkája kapcsolódik a bev onásra kerülő szakrendszerekhez az ASP keretrendszeren keresztül. Számukra került beszerzésre 8 db munkaállomás, illetve kártyaolvasó berendezések . Tevékenység eredménye: megfelelő színvonalú, az előírásoknak is megfelelő műszaki eszközök használata a napi munkavégzés során.
1.2 Működésfejlesztés és szabályozási keretek kialakítása: belső és külső szabályzások aktualizálása, új szabályzatok, rendeletek készítése. Az Informatikai Biztonsági Szabályzat és az Iratkezelési szabályzat megalkotása a közös önkorm ányzati hivatal székhely településén és a kirendeltség településen is. Eredmény: a hivatali munkavégzést és az eljárásokat szabályozó IT és iratkezelési szabályzat kialakítása egységesen mindkét település hivatalára nézve.
1.3 Önkormányzatok elektronikus ü gyintézés: Csatlakozás az ASP elektronikus ügyintézési szolgáltatás rendszeréhez és ennek segítségével elektronikus ügyintézési szolgáltatás nyújtása az állampolgárok és a vállalkozások felé. Eredmény: települési honlaphoz kapcsolódóan az elektronikus ügyi ntézés technikai feltételeinek megteremtése.
1.4 Önkormányzati szakrendszerek adatminőségének javítása, migrációja: az adattisztítást és adat migrációt központilag meghatározott módszertan alapján a hivatal köztisztviselői és külső szolgáltató igénybevételével valósítottuk meg. Eredmény: sikeres átállás az ASP rendszerre a megfelelő adatokkal.
1.5 Tesztelés, élesítés: az önkormányzatok tesztelték, ellenőrizték a számára kialakításra kerülő szolgáltatásokat, működésük megfelelőségét a szükséges dokumentáció elkészítése mellett. Eredmény: jól működő helyi rendszer
A beruházás záró időpontja: 2018. június 30.
A projekt a Széchenyi 2020 program keretein belül valósult meg.
Módosítás: (2018. július 16. hétfő, 17:51)
Tájékoztatás terményszárítók, betakarítás, irányított égetés tűzvédelmével kapcsolatbanTájékoztatás terményszárítók, betakarítás, irányított égetés tűzvédelmével kapcsolatban
Ezúton szeretnénk tájékoztatni Önöket néhány fontos rendelet fontosabb rendelkezéseiről, amelyet minden magyarországi lakosnak kötelezően be kell tartania. Amennyiben a rendeleteknek nem teszünk eleget, jelentős bírságra számíthatunk az ellenőrző hatóság részéről. A tájékoztató néhány rendeletet foglal össze, mely esetekben a katasztrófavédelmi szervek területileg illetékes hatóságai (katasztrófavédelmi kirendeltségek) felelősek azok ellenőrzéséért. Ezúton tájékoztatjuk Önöket, hogy a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV.12.) KÖHÉM rendelet tűzoltó készülékre vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételei 2016. január 1-től megváltoztak az alábbiak szerint. A rendelet 107.§ 1. bekezdése alapján a tehergépkocsin, mezőgazdasági vontatón és lassú járművön, továbbá a tehergépkocsiból és pótkocsiból, valamint nyerges vontatóból és félpótkocsiból álló járműszerelvényen, amelynek megengedett legnagyobb össztömege a) meghaladja a 3500 kg-ot, de legfeljebb 12 000 kg 1 db legalább 6 kg-os b) meghaladja a 12 000 kg-ot 1 db legalább 12 kg-os vagy 2 db legalább 6 kg-os A, B és C tűzosztályú[1] tüzek oltására alkalmas, szabványos[2], por oltóanyagú hordozható, porral oltó tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani a járműtűz eloltására. A fenti bekezdésekben meghatározott tűzoltó készülékek más oltóanyagú, de legalább azonos oltási teljesítményű hordozható tűzoltó készülékkel helyettesíthetőek. A veszélyes anyagot szállító járművön a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó jogszabályban előírtaknak megfelelő, de legalább az első bekezdés szerinti tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani. A tűzoltó készülék készenlétben tartásának hiánya esetén a bírság kiszabása a jelenlegi szabályozás szerint kötelező. Mértéke 20.000 forinttól 50.000 forintig terjedhet. A tűzoltó készülék karbantartásának hiánya esetén szintén tűzvédelmi bírságot kell kiszabni, melynek mértéke 10.000 forinttól 30.000 forintig terjedhet. Ezek a tűzvédelmi bírság tételek a veszélyes árut szállító járművekre nem vonatkoznak.
2015-ben hatályba lépett az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet (továbbiakban: OTSZ), amely bizonyos mezőgazdasági munkákra különleges szabályokat tartalmaz. A tavaszi időszakban van lehetőség arra, hogy a munkaeszközeinket felkészítsük és az előírások mentén szervezzük majd a munkafolyamatokat. Az OTSZ szerint (229. §), a kalászos termény betakarítási, kazalozási, szalmaösszehúzási és bálázási munkái során, legalább 1 db 21A és 113B vizsgálati egységtűz oltására alkalmas tűzoltó készülék elhelyezése az erő- és munkagépen kötelező. A fenti munkákban részt vevő munkagépek tűzvédelmi felülvizsgálata is kötelező. Amennyiben ötnél több mezőgazdasági járművet érintő műszaki ellenőrzésre kerül sor, annak tervezett időpontját 10 nappal a műszaki ellenőrzés tervezett időpontját megelőzően az illetékes katasztrófavédelmi kirendeltségre (tűzvédelmi hatóságnak) írásban be kell jelenteni. A műszaki ellenőrzésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek 1 példányát a járművön el kell helyezni. Mindezeken túl, kötelező az aratógépet hajlékony földelővezetékkel ellátni, akkumulátorát pedig legalább nehezen éghető, villamosságot nem vezető anyagú védőburkolattal ellátni., továbbá a kipufogó-vezeték és a szikratörő éghető anyagoktól való megtisztítása. Figyelni kell arra is, hogy sehol ne csepegjen az üzemanyag vagy hidraulika-folyadék, mert ez nagyban segítheti egy esetleges tűz terjedését. Az erő- és munkagép kezelője a munkavégzés megkezdése előtt és annak befejezése után közvetlenül, és a munkavégzést megszakító szünetekben köteles a kipufogó-vezeték és szikratörő műszaki állapotát felülvizsgálni és a rárakódott éghető anyagtól szükség esetén megtisztítani. A munkaszünet idejére az aratógépet, az erőgépet és az egyéb munkagépet a lábon álló kalászos terménytől, a tarlótól, továbbá a kazaltól legalább 15 méter távolságra kell elhelyezni, éghető hulladéktól, növényzettől mentes területen. Ha a tarlótól ez a távolság nem biztosítható, akkor 3 méter széles védőszántáson kívül kell az arató-, erő- és az egyéb munkagépet elhelyezni. A tartalék üzem- és kenőanyagot az erő- és munkagéptől, esetlegesen a kazaltól és a gabonatáblától legalább 20 méter távolságra kell elhelyezni éghető hulladéktól, növényzettől mentes területen. Az erő- és munkagépen, gépjárművön olyan karbantartás, javítás, amely nyílt láng használatával jár, vagy üzemanyag elfolyásával járhat, gabonatáblán, szérűn és a rostnövénytároló területén nem végezhető. Az erő- és munkagépet, aratógépet a kezelő üzemeltetés közben nem hagyhatja el, egyéb munkát nem végezhet. Az aratást közút, illetve vasútvonal mentén kell először elvégezni (OTSZ 221. §). A learatott kalászos terményt, szalmát a vasútállomástól legalább 100 méter távolságon belül el kell távolítani, és legalább 3 méter széles védőszántást kell alkalmazni. A munkálatok közbeni dohányzás veszélyeit is fontos szem előtt tartani, gabonatáblán még a járművek, erő- és munkagépek vezetőfülkéiben sem szabad dohányozni. A gabonatáblától legközelebb 15 méterre lehet, éghető anyagtól és növényzettől mentes dohányzóhelyet kijelölni. A dohányzóhelyen a az esetleges tűz eloltásához megfelelő mennyiségű vizet tartalmazó edényt kell elhelyezni. A mezőn összerakott kazal, valamint a szérű és rostnövénytároló elhelyezését is külön szabályozza az OTSZ (222. §). Robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagok előállítására, feldolgozására, használatára, tárolására vagy forgalmazására szolgáló építményektől legalább 200 méterre, egyéb építménytől, vasúti vágánytól – a rostnövénytároló ipari vágányát kivéve – legalább 100 méterre, közúttól, erdőtől, lábon álló gabonától legalább 25 méterre, nagyfeszültségű, föld feletti villamos vezetéktől a legfelső villamos vezeték és a talaj közötti távolság háromszorosára, de legalább 20 méterre kell elhelyezni a kazlat, valamint a szérűt és rostnövénytárolót. A mezőn összerakott szálastakarmány-, szalma-, rostnövény-kazlakat legalább 3 méter széles védőszántással kell körülvenni. Az állattartó telepeken a legfeljebb egy évre elegendő alomszalma- és szálastakarmány-szükségletet üzemi tárolásnak kell tekinteni. A kazalban tárolt takarmány vagy rostnövény elhelyezésére is külön szabályok vonatkoznak, egymástól milyen távolságra, és milyen méretű takarmány kazlak helyezhetők el. A kazlakat úgy kell elhelyezni, hogy a második sorban levő kazal az előző sorban levő két kazal közé kerüljön. A kazlak, valamint a sorok között a nagyobb kazalmagasság háromszorosát, de legalább 20 méter távolságot kell biztosítani. A rendelet külön kitér arra is, hogy dohányozni, a kazaltól legalább 30 méter távolságban szabad, szélcsendes időben. Az OTSZ szabályozza a szabadtéri tűzgyújtás és tűzmegelőzés szabályait is (226. §). Külterületen az ingatlan tulajdonosa, használója a tűzvédelmi hatóság engedélyével legfeljebb 10 ha egybefüggő területen irányított égetést végezhet, amennyiben jogszabály (például: a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény) a szabadtéri égetést lehetővé teszi, illetve az esetlegesen más szükséges engedély (például: természetvédelmi hatóság engedélye) beszerzése megtörtént. Nem elegendő csupán bejelenteni az égetés tényét, hanem a jogszabályban meghatározott tartalmú kérelmet kell benyújtani az illetékes katasztrófavédelmi kirendeltségnek. Amennyiben a tűzvédelmi hatóság az égetést engedélyezte, további szabályokat is be kell tartani (226. §). Az irányított égetés során a tűz nem hagyható őrizetlenül, és veszély esetén, vagy ha az irányított égetést befejezték, azt azonnal el kell oltani. Az irányított égetés csak úgy végezhető, hogy az a környezetére tűz- és robbanásveszélyt ne jelentsen. Az irányított égetés befejezése után a helyszínt gondosan át kell vizsgálni, és a parázslást, izzást – vízzel, földtakarással, kéziszerszámokkal – meg kell szüntetni. A tarlóégetésre további előírások vonatkoznak (227. §). A rendelet külön alcímben rendezi a terményszárítást is. A terményszárító berendezéssel történő szárítás esetén a tűzvédelmi előírások megtartásáért és annak folyamatos üzemelés közbeni ellenőrzéséért az üzemeltető és a kezelő személyzet a felelős. A szárítóberendezés üzemeltetése során a gyártó kezelési utasítását kell figyelembe venni. Nem szabad elfelejtenünk, hogy a terménytárolás egy veszélyes munkafolyamat. Tudnunk kell, hogy egy-egy gabona „halom” emberéletet is követelhet, ha nem zárják el azt kellőképpen az emberek elől. Nem feltétlenül kell illetékesnek lennie annak, aki a közelébe kerül egy ilyen tárolási területnek, és általában mindent úgy kell kialakítani, hogy egy illetéktelen, helyismerettel, oktatással nem rendelkezőt se érjen semmilyen baleset. Legyünk tisztában mindig a saját munkaterületünk, vállalkozásunk veszélyeivel. A megfelelő szakember közreműködésével próbáljuk meg azt a legbiztonságosabbá tenni. A munkáltató felelősséggel tartozik munkavállalói felé is, így az ő felkészítésük is elengedhetetlen. A tűzvédelmi előírások mellett, a munkavédelmi előírások betartása is mindannyiunk érdeke. Fordítsunk mindkettőre kellő figyelmet. A terményszárító berendezések vonatkozásában tűzoltó készülék készenlétben tartása szükséges, amely a gázüzemű és az olajüzemű terményszárítók esetében az alábbiak szerint alakul: Az adatok tájékoztató jellegűek, betartásuk az üzemeltető felelőssége. Gázüzemű terményszárító berendezések esetében:
Olajüzemű terményszárítók esetében:
A tűzoltó készülékek készenlétben tartásán túl a felhasználót további jogszabályi előírások megtartása is terheli, amelyeket az alábbiak szerint foglalunk össze: A felhasználó köteles a gázfelhasználó technológia műszaki-biztonsági felülvizsgálatát az üzembe helyezés évét követő első évben és ezt követően évente elvégeztetni. A műszakibiztonsági felülvizsgálat során az üzembe helyezéskor hatályos műszaki-biztonsági szabályoknak való megfelelését, továbbá a biztonságos üzemeltetést befolyásoló feltételeket kell ellenőrizni. A műszaki-biztonsági felülvizsgálatról felülvizsgálatot végző gázszerelőnek jegyzőkönyvet kell készíteni, és annak egy példányát a felhasználónak igazolható módon át kell adni, egy példányát pedig a földgázelosztó részére 8 napon belül megküldeni. A jegyzőkönyvet a felhasználó köteles a következő felülvizsgálatot követő 30 napig megőrizni. A villamos berendezés használatbavételét követően a berendezés üzemeltetője, ha jogszabály másként nem rendelkezik, a) 300 kilogrammnál vagy 300 liternél nagyobb mennyiségű robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag gyártására, feldolgozására, tárolására, felhasználására szolgáló helyiség vagy szabadtér esetén legalább 3 évenként, b) egyéb esetben legalább 6 évenként a villamos berendezés tűzvédelmi felülvizsgálatát elvégezteti, és a tapasztalt hiányosságokat a minősítő iratban a felülvizsgáló által meghatározott határnapig megszüntetteti, melynek tényét hitelt érdemlő módon igazolja. A tűzvédelmi felülvizsgálat szempontjából a naptári napot kell figyelembe venni. A nem norma szerinti villámvédelem hatálya alá tartozó építmények, szabadterek esetében a villámvédelem felülvizsgálatát a) a létesítést követően az átadás előtt, b) e rendeletben előírt időszakonként vagy c) a villámvédelem vagy az építmény átalakítását, bővítését és a vonatkozó műszaki követelményben foglalt különleges eseményt követően kell elvégezni. A nem norma szerinti meglévő villámvédelem időszakos felülvizsgálatát a létesítéskor érvényben lévő vonatkozó műszaki követelménynek megfelelően kell végezni. A nem norma szerinti meglévő villámvédelmi berendezést, ha jogszabály másként nem rendelkezik, tűzvédelmi szempontból a) a 300 kg vagy 300 l mennyiségnél több robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag gyártására, feldolgozására, tárolására szolgáló helyiséget tartalmazó, ipari vagy tárolási alaprendeltetésű építmény vagy szabadtér esetén legalább 3 évenként, b) egyéb esetben legalább 6 évenként, c) a villámvédelem (LPS és SPM) vagy a védett épület vagy építmény minden olyan bővítése, átalakítása, javítása vagy környezetének megváltozása után, ami a villámvédelem hatásosságát módosíthatja, d) sérülés, erős korrózió, villámcsapás valamint minden olyan jelenség észlelése után, amely károsan befolyásolhatja a villámvédelem hatásosságát, felül kell vizsgáltatni és a tapasztalt hiányosságokat a minősítő iratban meghatározott határnapig meg kell szüntetni, melynek tényét hitelt érdemlő módon igazolni kell. A közmű nyitó- és zárószerkezetet jól láthatóan meg kell jelölni.
Egy kis odafigyeléssel megelőzhetőek a tragédiák!
Krám István tű. alezredes sk. kirendeltség-vezető Szentesi Katasztrófavédelmi Kirendeltség
Szabadtéri tűzgyújtás tájékoztatóA szabadtéri tüzek megelőzésével, a szabadban történő tűzgyújtással kapcsolatos tudnivalók Az enyhébb tavaszi időjárás beköszöntével egyre többen választanak szabadtéri programot és tevékenységet, ennek során fokozottabb figyelmet kell fordítani a szabadban keletkező tüzek megelőzésére. A magyarországi tüzek jelentős százaléka emberi tevékenység következtében keletkezik, ezért fontos, hogy mindenki megismerje és betartsa a szabadban történő tűzgyújtás alapvető szabályait. A tüzek keletkezéséhez és gyors terjedéséhez hozzájárulhat a száraz aljnövényzet, avar, és az erős szél is, amit a körültekintően végzett szabadban történő tűzgyújtás előtt figyelembe kell venni. A katasztrófavédelmi szervek kiemelt feladatként kezelik a vegetáció-tüzek megelőzését, az ezzel kapcsolatos figyelemfelhívást, tájékoztatást. A szabadban történő tűzgyújtás előírásait jogszabályok (törvény, kormány-, miniszteri-, és önkormányzati rendeletek) rögzítik:
Amennyiben a tűzgyújtás a jogszabályok alapján megengedett a következő alapvető szabályokat tartsuk be:
Tűzgyújtási tilalmat (fokozottan tűzveszélyes időszakot a Nemzeti Élelmiszerlánc Biztonsági Hivatal Erdészeti Igazgatóság a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság egyetértésével rendelhet el Tűzgyújtási tilalommal és erdőtüzekkel kapcsolatos további információkért keresse fel a BM OKF (www.katasztrofavedleem.hu), illetve a NÉBIH EI oldalait (www.erdotuz.hu). Szabadtéri tüzek megelőzésével kapcsolatos tájákoztatókASzabadtéri tüzek megelőzésével kapcsolatos tájékoztató!
A szabadtéri tüzek elleni védekezés, a mezőgazdasági munkálatok és azzal párosuló tarló, aljnövényzet (száraz fű, avar) égetésével, valamint a tűzgyújtással, tűzgyújtási tilalommal és a mezőgazdasági hulladék égetésével kapcsolatban az alábbiakról tájékoztatom: Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet (a továbbiakban: OTSZ), tartalmazza a szabadtéri tűzgyújtásra, különösen az irányított égetés engedélyezésének szabályaira vonatkozó szabályokat. Az OTSZ 225. § (1) Ha jogszabály másként nem rendelkezik így különösen önkormányzati rendelet, a lábon álló növényzet, tarló, növénytermesztéssel összefüggésben és a belterületi ingatlanok használata során keletkezett hulladék szabadtéri égetése tilos. Abban az esetben, ha belterületen szabadtéri égetést végeznek, és a települési önkormányzat azt rendeletében nem engedélyezte, vagy engedélyezte, de az égetést nem a rendeletben meghatározott napon vagy időpontban végezték, a tűzvédelmi hatóságnak meg kell indítania a tűzvédelmi hatósági eljárást. Jogszabálytól eltérő vagy hatósági engedély hiányában végzett tűzgyújtási tevékenység tűzvédelmi bírságot von maga után! Az OTSZ 226. § (1) Külterületen az ingatlan tulajdonosa, használója a tűzvédelmi hatóság engedélyével legfeljebb 10 ha egybefüggő területen irányított égetést végezhet. A katasztrófavédelmi kirendeltség irányított égetésre vonatkozó engedélye más, jogszabályban – a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 21. § – előírt hatósági engedélyt nem pótol. Tűzgyújtási tilalom időszakában irányított égetés nem engedélyezhető. Amennyiben a hatóság vizsgálata során hiányosságot észlel a földterület használójával, vagy tulajdonlásával szemben hatósági eljárást kezdeményezhet. A vizsgálat kiterjed nemcsak a tűz keletkezésével érintett, hanem a vele szomszédos műveletlen, a tűz terjedését elősegítő területekre is. A hatóság a gondatlan tűzokozóval szemben tűzvédelmi bírság kiszabására kötelezett, melynek legkisebb mértéke a tűzoltói beavatkozás függvényében, beavatkozás nélkül százezer forint, tűzoltói beavatkozás esetében kettő-százezer forint. A károk akkor előzhetőek meg a legkönnyebben, ha tisztában vagyunk a biztonságos szabadtéri tűzgyújtás és a tűzmegelőzés alapvető szabályaival:
A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény szerint: 5. § (1) Aki tüzet vagy annak közvetlen veszélyét észleli, köteles azt haladéktalanul jelezni a hívásfogadó központnak, a katasztrófavédelmi igazgatóság műveletirányító ügyeletének vagy a tűzoltóságnak (a továbbiakban: jelzésfogadó), vagy ha erre nincs lehetősége, a rendőrségnek vagy a mentőszolgálatnak, illetőleg a települési önkormányzat polgármesteri hivatalának (közös önkormányzati hivatalnak). (2) A törvény hatálya alá tartozók a tűz jelzéséhez, a segítségkéréshez híradási eszközüket kötelesek rendelkezésre bocsátani, szükség esetén járműveikkel segítséget nyújtani. (3) A rendőrség, a mentőszolgálat, a polgármesteri hivatal (körjegyzőség), a hozzá beérkezett tűzjelzést köteles haladéktalanul továbbítani a jelzésfogadónak. (4) A telefonon történő tűzjelzés lehetőségét minden településről a jelzésfogadó részére biztosítani kell. A tűzjelzés telefonon történő fogadásának biztosítása, és az ezzel kapcsolatos költségek a jelzésfogadó fenntartóját terhelik. (5) Tűzjelzés céljára a településen mindenki által bármikor igénybe vehető nyilvános távbeszélő állomást kell üzemben tartani. (6) A jelzésfogadó helyén távbeszélő és más, attól független hírközlő berendezést kell üzemeltetni. A tűz és káreset jelzésének fogadására összevont ügyelet is létesíthető. 18. § (3) Az erdő és a parlag tűz elleni védelme – a tűzesetek megelőzése, a tűzoltás feltételeinek biztosítása – a tulajdonos, a kezelő, illetve használó feladata. A tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról szóló 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet 7. §(1) A tűzvédelmi hatóság az 1. mellékletben megjelölt szabálytalanság esetén az ott rögzített mértékben, továbbá a Ksktv.-ben meghatározott esetekben tűzvédelmi bírságot szabhat ki. Az 1. mellékletben foglalt táblázat 2–9., 13–17., 19–20., 22–26., 31–32. és 38. sorában rögzített szabálytalanságok esetén – az 5. § szerinti eljárások kivételével – a tűzvédelmi bírság kiszabása kötelező.
Egy kis odafigyeléssel megelőzhetőek a tragédiák! Tegyünk közösen a tűzmegelőzésért!
Tömörkény Községi Önkormányzat hatályos adórendeleteiTömörkény Községi Önkormányzat hatályos adórendeletei az alábbiakban tölthető le: Magánszemélyek kommunális adója rendelet
Módosítás: (2017. december 15. péntek, 11:44) |