Csongrád Városi Önkormányzat "Hazai - pálya" elnevezéssel ösztöndíjprogramot indít a Tisza -menti virágzás 2 elnevezésű, EFOP 1.5.3.-16-2017-00001 kódszámú projekt keretein belül. Az ösztöndíjra 18-25 év közötti, felsőoktatási intézményben aktív hallgatói státusszal rendelkező, nappali vagy levelező munkarendben tanuló fiatalok jelentkezhetnek, akik lakóhelye Csongrád, Felgyő, Csanytelek, Tömörkény vagy Tiszasas települések közigazgatási területén található,

Az ösztöndíprogram szabályzata, pályázati kiírása, pályázati adatlapja és kötelező mellékletei letölthetőek a https://tiszaviragzas2.csongrad.hu/2019/08/30/csongrad-varosi-onkormanyzat-hazai-palya-elnevezessel-osztondijprogramot-indit/ oldalról.

Pályázat benyújtási határidő: 2019.09.16 16.00 óra

Érdeklődni a Tisza-menti virágzás 2 munkaszervezeténél lehetséges a +3620/243-4842-es telefonszámon.

Dokumentumok

Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázat

2019 évi dokumentumai elérhetők és letölthetők az alábbiakban:

"A" típusú kiírás 2019

"B" típusú kiírás 2019

Bursa Hungarica pályázati_kiírás_2019

Bursa Hungarica Nyilatkozat melléklet

Tömörkény Község Önkormányzata Bursa Hungarica Felsőoktatási önkormányzati ösztöndíjpályázatról szóló szabályzata

Tájékoztató a téli rezsicsökkentésben korábban nem részesült a vezetékes gáz- vagy távfűtéstől eltérő fűtőanyagot felhasználó háztartások számára

A Kormány a 1364/2018. (VII. 27.) Korm. határozata alapján egyetért azzal, hogy a téli rezsicsökkentésben korábban nem részesült, a vezetékes gáz- vagy távfűtéstől eltérő fűtőanyagot felhasználó háztartások is egyszeri természetbeni támogatásban részesüljenek a fűtési költségek viselésével összefüggésben;

Háztartásonként egy darab igénybejelentés (az igénybejelentő személyesen átvehető a Tömörkényi Közös Önkormányzati Hivatalnál) nyújtható be a helyi önkormányzatnál legkésőbb 2018. október 15. napjáig, amely határidő elmulasztása jogvesztő.

Az igénybejelentő nyilatkozaton rögzíteni szükséges az igényelt fűtőanyag fajtáját, amely később nem módosítható. Az igénylő személynek az adott háztartás a bejelentett lakhelye, vagy a bejelentett tartózkodási helye.

Nem felel meg a feltételeknek az a háztartás, amely a téli rezsicsökkentés korábbi intézkedéseiben már részesült támogatásban, azaz a 2017/2018-as gázév téli fogyasztási időszakában bekövetkező fogyasztásnövekedés finanszírozását segítő 12 000 forint összegű juttatásban részesült lakossági fogyasztó vagy fogyasztói közösség, illetve a fűtési célú távhőszolgáltatást igénybe vevő lakossági felhasználók részére biztosított árkompenzáció jóváírásban részesült.

A kizárólag elektromos fűtési móddal rendelkező háztartások nem jogosultak az igénybejelentésre.

A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság az igénybejelentésben szereplő háztartás tekintetében az adatokat megismerheti, és helyszíni vizsgálatokkal ellenőrizheti, hogy a fentiekben felsorolt téli rezsicsökkentésben korábban részesült-e támogatásban.

               Bánfi Sándor

   polgármester

Tájékoztatás terményszárítók, betakarítás, irányított égetés tűzvédelmével kapcsolatban

Ezúton szeretnénk tájékoztatni Önöket néhány fontos rendelet fontosabb rendelkezéseiről, amelyet minden magyarországi lakosnak kötelezően be kell tartania. Amennyiben a rendeleteknek nem teszünk eleget, jelentős bírságra számíthatunk az ellenőrző hatóság részéről. A tájékoztató néhány rendeletet foglal össze, mely esetekben a katasztrófavédelmi szervek területileg illetékes hatóságai (katasztrófavédelmi kirendeltségek) felelősek azok ellenőrzéséért.

Ezúton tájékoztatjuk Önöket, hogy a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV.12.) KÖHÉM rendelet tűzoltó készülékre vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételei 2016. január 1-től megváltoztak az alábbiak szerint. A rendelet 107.§ 1. bekezdése alapján a tehergépkocsin, mezőgazdasági vontatón és lassú járművön, továbbá a tehergépkocsiból és pótkocsiból, valamint nyerges vontatóból és félpótkocsiból álló járműszerelvényen, amelynek megengedett legnagyobb össztömege

a) meghaladja a 3500 kg-ot, de legfeljebb 12 000 kg 1 db legalább 6 kg-os

b) meghaladja a 12 000 kg-ot 1 db legalább 12 kg-os vagy 2 db legalább 6 kg-os

A, B és C tűzosztályú[1] tüzek oltására alkalmas, szabványos[2], por oltóanyagú hordozható, porral oltó tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani a járműtűz eloltására.

A fenti bekezdésekben meghatározott tűzoltó készülékek más oltóanyagú, de legalább azonos oltási teljesítményű hordozható tűzoltó készülékkel helyettesíthetőek.

A veszélyes anyagot szállító járművön a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó jogszabályban előírtaknak megfelelő, de legalább az első bekezdés szerinti tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani.

A tűzoltó készülék készenlétben tartásának hiánya esetén a bírság kiszabása a jelenlegi szabályozás szerint kötelező. Mértéke 20.000 forinttól 50.000 forintig terjedhet. A tűzoltó készülék karbantartásának hiánya esetén szintén tűzvédelmi bírságot kell kiszabni, melynek mértéke 10.000 forinttól 30.000 forintig terjedhet. Ezek a tűzvédelmi bírság tételek a veszélyes árut szállító járművekre nem vonatkoznak.

2015-ben hatályba lépett az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet (továbbiakban: OTSZ), amely bizonyos mezőgazdasági munkákra különleges szabályokat tartalmaz. A tavaszi időszakban van lehetőség arra, hogy a munkaeszközeinket felkészítsük és az előírások mentén szervezzük majd a munkafolyamatokat.

Az OTSZ szerint (229. §), a kalászos termény betakarítási, kazalozási, szalmaösszehúzási és bálázási munkái során, legalább 1 db 21A és 113B vizsgálati egységtűz oltására alkalmas tűzoltó készülék elhelyezése az erő- és munkagépen kötelező. A fenti munkákban részt vevő munkagépek tűzvédelmi felülvizsgálata is kötelező. Amennyiben ötnél több mezőgazdasági járművet érintő műszaki ellenőrzésre kerül sor, annak tervezett időpontját 10 nappal a műszaki ellenőrzés tervezett időpontját megelőzően az illetékes katasztrófavédelmi kirendeltségre (tűzvédelmi hatóságnak) írásban be kell jelenteni. A műszaki ellenőrzésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek 1 példányát a járművön el kell helyezni. Mindezeken túl, kötelező az aratógépet hajlékony földelővezetékkel ellátni, akkumulátorát pedig legalább nehezen éghető, villamosságot nem vezető anyagú védőburkolattal ellátni., továbbá a kipufogó-vezeték és a szikratörő éghető anyagoktól való megtisztítása. Figyelni kell arra is, hogy sehol ne csepegjen az üzemanyag vagy hidraulika-folyadék, mert ez nagyban segítheti egy esetleges tűz terjedését.

Az erő- és munkagép kezelője a munkavégzés megkezdése előtt és annak befejezése után közvetlenül, és a munkavégzést megszakító szünetekben köteles a kipufogó-vezeték és szikratörő műszaki állapotát felülvizsgálni és a rárakódott éghető anyagtól szükség esetén megtisztítani. A munkaszünet idejére az aratógépet, az erőgépet és az egyéb munkagépet a lábon álló kalászos terménytől, a tarlótól, továbbá a kazaltól legalább 15 méter távolságra kell elhelyezni, éghető hulladéktól, növényzettől mentes területen. Ha a tarlótól ez a távolság nem biztosítható, akkor 3 méter széles védőszántáson kívül kell az arató-, erő- és az egyéb munkagépet elhelyezni.

A tartalék üzem- és kenőanyagot az erő- és munkagéptől, esetlegesen a kazaltól és a gabonatáblától legalább 20 méter távolságra kell elhelyezni éghető hulladéktól, növényzettől mentes területen.

Az erő- és munkagépen, gépjárművön olyan karbantartás, javítás, amely nyílt láng használatával jár, vagy üzemanyag elfolyásával járhat, gabonatáblán, szérűn és a rostnövénytároló területén nem végezhető.

Az erő- és munkagépet, aratógépet a kezelő üzemeltetés közben nem hagyhatja el, egyéb munkát nem végezhet.

Az aratást közút, illetve vasútvonal mentén kell először elvégezni (OTSZ 221. §). A learatott kalászos terményt, szalmát a vasútállomástól legalább 100 méter távolságon belül el kell távolítani, és legalább 3 méter széles védőszántást kell alkalmazni. A munkálatok közbeni dohányzás veszélyeit is fontos szem előtt tartani, gabonatáblán még a járművek, erő- és munkagépek vezetőfülkéiben sem szabad dohányozni. A gabonatáblától legközelebb 15 méterre lehet, éghető anyagtól és növényzettől mentes dohányzóhelyet kijelölni. A dohányzóhelyen a az esetleges tűz eloltásához megfelelő mennyiségű vizet tartalmazó edényt kell elhelyezni.

A mezőn összerakott kazal, valamint a szérű és rostnövénytároló elhelyezését is külön szabályozza az OTSZ (222. §). Robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagok előállítására, feldolgozására, használatára, tárolására vagy forgalmazására szolgáló építményektől legalább 200 méterre, egyéb építménytől, vasúti vágánytól – a rostnövénytároló ipari vágányát kivéve – legalább 100 méterre, közúttól, erdőtől, lábon álló gabonától legalább 25 méterre, nagyfeszültségű, föld feletti villamos vezetéktől a legfelső villamos vezeték és a talaj közötti távolság háromszorosára, de legalább 20 méterre kell elhelyezni a kazlat, valamint a szérűt és rostnövénytárolót. A mezőn összerakott szálastakarmány-, szalma-, rostnövény-kazlakat legalább 3 méter széles védőszántással kell körülvenni.

Az állattartó telepeken a legfeljebb egy évre elegendő alomszalma- és szálastakarmány-szükségletet üzemi tárolásnak kell tekinteni.

A kazalban tárolt takarmány vagy rostnövény elhelyezésére is külön szabályok vonatkoznak, egymástól milyen távolságra, és milyen méretű takarmány kazlak helyezhetők el. A kazlakat úgy kell elhelyezni, hogy a második sorban levő kazal az előző sorban levő két kazal közé kerüljön. A kazlak, valamint a sorok között a nagyobb kazalmagasság háromszorosát, de legalább 20 méter távolságot kell biztosítani.

A rendelet külön kitér arra is, hogy dohányozni, a kazaltól legalább 30 méter távolságban szabad, szélcsendes időben.

Az OTSZ szabályozza a szabadtéri tűzgyújtás és tűzmegelőzés szabályait is (226. §). Külterületen az ingatlan tulajdonosa, használója a tűzvédelmi hatóság engedélyével legfeljebb 10 ha egybefüggő területen irányított égetést végezhet, amennyiben jogszabály (például: a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény) a szabadtéri égetést lehetővé teszi, illetve az esetlegesen más szükséges engedély (például: természetvédelmi hatóság engedélye) beszerzése megtörtént. Nem elegendő csupán bejelenteni az égetés tényét, hanem a jogszabályban meghatározott tartalmú kérelmet kell benyújtani az illetékes katasztrófavédelmi kirendeltségnek.

Amennyiben a tűzvédelmi hatóság az égetést engedélyezte, további szabályokat is be kell tartani (226. §). Az irányított égetés során a tűz nem hagyható őrizetlenül, és veszély esetén, vagy ha az irányított égetést befejezték, azt azonnal el kell oltani. Az irányított égetés csak úgy végezhető, hogy az a környezetére tűz- és robbanásveszélyt ne jelentsen. Az irányított égetés befejezése után a helyszínt gondosan át kell vizsgálni, és a parázslást, izzást – vízzel, földtakarással, kéziszerszámokkal – meg kell szüntetni. A tarlóégetésre további előírások vonatkoznak (227. §).

A rendelet külön alcímben rendezi a terményszárítást is. A terményszárító berendezéssel történő szárítás esetén a tűzvédelmi előírások megtartásáért és annak folyamatos üzemelés közbeni ellenőrzéséért az üzemeltető és a kezelő személyzet a felelős. A szárítóberendezés üzemeltetése során a gyártó kezelési utasítását kell figyelembe venni. 

Nem szabad elfelejtenünk, hogy a terménytárolás egy veszélyes munkafolyamat. Tudnunk kell, hogy egy-egy gabona „halom” emberéletet is követelhet, ha nem zárják el azt kellőképpen az emberek elől. Nem feltétlenül kell illetékesnek lennie annak, aki a közelébe kerül egy ilyen tárolási területnek, és általában mindent úgy kell kialakítani, hogy egy illetéktelen, helyismerettel, oktatással nem rendelkezőt se érjen semmilyen baleset.

Legyünk tisztában mindig a saját munkaterületünk, vállalkozásunk veszélyeivel. A megfelelő szakember közreműködésével próbáljuk meg azt a legbiztonságosabbá tenni. A munkáltató felelősséggel tartozik munkavállalói felé is, így az ő felkészítésük is elengedhetetlen.

A tűzvédelmi előírások mellett, a munkavédelmi előírások betartása is mindannyiunk érdeke. Fordítsunk mindkettőre kellő figyelmet.

A terményszárító berendezések vonatkozásában tűzoltó készülék készenlétben tartása szükséges, amely a gázüzemű és az olajüzemű terményszárítók esetében az alábbiak szerint alakul:

Az adatok tájékoztató jellegűek, betartásuk az üzemeltető felelőssége.

Gázüzemű terményszárító berendezések esetében:

• 233 kW összhőteljesítmény alatt külön a gázfogyasztó készülékhez nem szükséges;
• 233-580 kW összhőteljesítményhez 1 db 55 A, és 233 B vizsgálati egységtűz oltására alkalmas;
• 580-1160 kW összhőteljesítményhez 2 db 55 A, és 233 B; vizsgálati egységtűz oltására alkalmas;
• 1160-5800 kW összhőteljesítményhez 4 db 55 A, és 233 B vizsgálati egységtűz oltására alkalmas;
• 5800 kW összhőteljesítményen felül 1 db 50 kg-os porral oltó és 4 db 55 A, és 233 B vizsgálati egységtűz oltására alkalmas tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani.

Olajüzemű terményszárítók esetében:

• 2-3 kg/h olajfogyasztás esetén 1 db 43 A, és 233 B C vizsgálati egységtűz oltására alkalmas;
• 3-5 kg/h olajfogyasztás esetén 2 db 43 A, és 233 B C vizsgálati egységtűz oltására alkalmas;
• 5-50 kg/h olajfogyasztás esetén 2 db 55 A, és 233 B C vizsgálati egységtűz oltására alkalmas;
• 50-100 kg/h olajfogyasztás esetén 3 db 55 A, és 233 B C vizsgálati egységtűz oltására alkalmas;
• 100-500 kg/h olajfogyasztás esetén 4 db 55 A, és 233 B C vizsgálati egységtűz oltására alkalmas;
• 500 kg/h feletti olajfogyasztás esetén 1 db 50 kg-os porral oltó vagy 4 db 55 A, és 233 B C vizsgálati egységtűz oltására alkalmas tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani.

A tűzoltó készülékek készenlétben tartásán túl a felhasználót további jogszabályi előírások megtartása is terheli, amelyeket az alábbiak szerint foglalunk össze:

A felhasználó köteles a gázfelhasználó technológia műszaki-biztonsági felülvizsgálatát az üzembe helyezés évét követő első évben és ezt követően évente elvégeztetni. A műszakibiztonsági felülvizsgálat során az üzembe helyezéskor hatályos műszaki-biztonsági szabályoknak való megfelelését, továbbá a biztonságos üzemeltetést befolyásoló feltételeket kell ellenőrizni. A műszaki-biztonsági felülvizsgálatról felülvizsgálatot végző gázszerelőnek jegyzőkönyvet kell készíteni, és annak egy példányát a felhasználónak igazolható módon át kell adni, egy példányát pedig a földgázelosztó részére 8 napon belül megküldeni. A jegyzőkönyvet a felhasználó köteles a következő felülvizsgálatot követő 30 napig megőrizni.

A villamos berendezés használatbavételét követően a berendezés üzemeltetője, ha jogszabály másként nem rendelkezik,

a) 300 kilogrammnál vagy 300 liternél nagyobb mennyiségű robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag gyártására, feldolgozására, tárolására, felhasználására szolgáló helyiség vagy szabadtér esetén legalább 3 évenként,

b) egyéb esetben legalább 6 évenként

a villamos berendezés tűzvédelmi felülvizsgálatát elvégezteti, és a tapasztalt hiányosságokat a minősítő iratban a felülvizsgáló által meghatározott határnapig megszüntetteti, melynek tényét hitelt érdemlő módon igazolja.

A tűzvédelmi felülvizsgálat szempontjából a naptári napot kell figyelembe venni.

A nem norma szerinti villámvédelem hatálya alá tartozó építmények, szabadterek esetében a villámvédelem felülvizsgálatát

a) a létesítést követően az átadás előtt,

b) e rendeletben előírt időszakonként vagy

c) a villámvédelem vagy az építmény átalakítását, bővítését és a vonatkozó műszaki követelményben foglalt különleges eseményt követően kell elvégezni.

A nem norma szerinti meglévő villámvédelem időszakos felülvizsgálatát a létesítéskor érvényben lévő vonatkozó műszaki követelménynek megfelelően kell végezni. A nem norma szerinti meglévő villámvédelmi berendezést, ha jogszabály másként nem rendelkezik, tűzvédelmi szempontból

a) a 300 kg vagy 300 l mennyiségnél több robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag gyártására, feldolgozására, tárolására szolgáló helyiséget tartalmazó, ipari vagy tárolási alaprendeltetésű építmény vagy szabadtér esetén legalább 3 évenként,

b) egyéb esetben legalább 6 évenként,

c) a villámvédelem (LPS és SPM) vagy a védett épület vagy építmény minden olyan bővítése, átalakítása, javítása vagy környezetének megváltozása után, ami a villámvédelem hatásosságát módosíthatja,

d) sérülés, erős korrózió, villámcsapás valamint minden olyan jelenség észlelése után, amely károsan befolyásolhatja a villámvédelem hatásosságát, felül kell vizsgáltatni és a tapasztalt hiányosságokat a minősítő iratban meghatározott határnapig meg kell szüntetni, melynek tényét hitelt érdemlő módon igazolni kell.

A közmű nyitó- és zárószerkezetet jól láthatóan meg kell jelölni.

Egy kis odafigyeléssel megelőzhetőek a tragédiák!

Krám István tű. alezredes sk.

kirendeltség-vezető

Szentesi Katasztrófavédelmi Kirendeltség

A szabadtéri tüzek megelőzésével,

a szabadban történő tűzgyújtással kapcsolatos tudnivalók

Az enyhébb tavaszi időjárás beköszöntével egyre többen választanak szabadtéri programot és tevékenységet, ennek során fokozottabb figyelmet kell fordítani a szabadban keletkező tüzek megelőzésére.

A magyarországi tüzek jelentős százaléka emberi tevékenység következtében keletkezik, ezért fontos, hogy mindenki megismerje és betartsa a szabadban történő tűzgyújtás alapvető szabályait. A tüzek keletkezéséhez és gyors terjedéséhez hozzájárulhat a száraz aljnövényzet, avar, és az erős szél is, amit a körültekintően végzett szabadban történő tűzgyújtás előtt figyelembe kell venni. A katasztrófavédelmi szervek kiemelt feladatként kezelik a vegetáció-tüzek megelőzését, az ezzel kapcsolatos figyelemfelhívást, tájékoztatást.

A szabadban történő tűzgyújtás előírásait jogszabályok (törvény, kormány-, miniszteri-, és önkormányzati rendeletek) rögzítik:

1. Általában tilos szabadtéren égetni, kivéve, ha azt jogszabály külön megengedi.
2. Belterületen csak abban az esetben lehet növényi (kerti) hulladékot égetni, ha azt önkormányzati rendelet megengedi.
3. Előzetesen engedélyeztetni kell a tűzvédelmi hatósággal a külterületen lévő, lábon álló növényzet, tarló, illetve a növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék szabadtéri égetését (úgynevezett irányított égetés).
4. Továbbra is megengedett a kerti grillezés és a tűzön történő sütés-főzés a tűz állandó felügyelete mellett.
5. Tűzgyújtási tilalom esetén az érintett területen akkor sem megengedett a tűzgyújtás, ha azt egyébként más jogszabály, vagy hatósági döntés megengedi.
6. A szabadtéri tűzgyújtás feltételeit az Országos Tűzvédelmi Szabályzat tartalmazza (184-185. §, 187. §, 221-230. §).
7. Jogszabálytól eltérő vagy hatósági engedély hiányában végzett tűzgyújtási tevékenység tűzvédelmi bírságot vonhat maga után.

Amennyiben a tűzgyújtás a jogszabályok alapján megengedett a következő alapvető szabályokat tartsuk be:

1. A szabadban meggyújtott tüzet soha ne hagyjuk felügyelet nélkül.
2. Minden esetben gondoskodjunk megfelelő mennyiségű oltóanyagról.
3. Mindig legyen nálunk a tűz oltására alkalmas kézi szerszám.
4. Csak akkora tüzet gyújtsunk, amekkorát folyamatosan felügyeletünk alatt tudunk tartani, a szél ne tudjon izzó zsarátnokokat elvinni.
5. Tájékozódjunk a várható időjárásról, mert a szél kedvez a tűz gyors továbbterjedésének.
6. Erdőben csak a kijelölt helyen gyújtsunk tüzet.
7. A tüzet gondosan oltsuk el, használjunk vizet, nehogy a szél esetleg visszagyújtsa.

Tűzgyújtási tilalmat (fokozottan tűzveszélyes időszakot a Nemzeti Élelmiszerlánc Biztonsági Hivatal Erdészeti Igazgatóság a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság egyetértésével rendelhet el

Tűzgyújtási tilalommal és erdőtüzekkel kapcsolatos további információkért keresse fel a BM OKF (www.katasztrofavedleem.hu), illetve a NÉBIH EI oldalait (www.erdotuz.hu).

ASzabadtéri tüzek megelőzésével kapcsolatos tájékoztató!

A szabadtéri tüzek elleni védekezés, a mezőgazdasági munkálatok és azzal párosuló tarló, aljnövényzet (száraz fű, avar) égetésével, valamint a tűzgyújtással, tűzgyújtási tilalommal és a mezőgazdasági hulladék égetésével kapcsolatban az alábbiakról tájékoztatom:

Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet (a továbbiakban: OTSZ), tartalmazza a szabadtéri tűzgyújtásra, különösen az irányított égetés engedélyezésének szabályaira vonatkozó szabályokat.

Az OTSZ 225. § (1) Ha jogszabály másként nem rendelkezik így különösen önkormányzati rendelet, a lábon álló növényzet, tarló, növénytermesztéssel összefüggésben és a belterületi ingatlanok használata során keletkezett hulladék szabadtéri égetése tilos.

Abban az esetben, ha belterületen szabadtéri égetést végeznek, és a települési önkormányzat azt rendeletében nem engedélyezte, vagy engedélyezte, de az égetést nem a rendeletben meghatározott napon vagy időpontban végezték, a tűzvédelmi hatóságnak meg kell indítania a tűzvédelmi hatósági eljárást.

Jogszabálytól eltérő vagy hatósági engedély hiányában végzett tűzgyújtási tevékenység tűzvédelmi bírságot von maga után!

Az OTSZ 226. § (1) Külterületen az ingatlan tulajdonosa, használója a tűzvédelmi hatóság engedélyével legfeljebb 10 ha egybefüggő területen irányított égetést végezhet.

A katasztrófavédelmi kirendeltség irányított égetésre vonatkozó engedélye más, jogszabályban – a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 21. § – előírt hatósági engedélyt nem pótol.

Tűzgyújtási tilalom időszakában irányított égetés nem engedélyezhető.

Amennyiben a hatóság vizsgálata során hiányosságot észlel a földterület használójával, vagy tulajdonlásával szemben hatósági eljárást kezdeményezhet. A vizsgálat kiterjed nemcsak a tűz keletkezésével érintett, hanem a vele szomszédos műveletlen, a tűz terjedését elősegítő területekre is. A hatóság a gondatlan tűzokozóval szemben tűzvédelmi bírság kiszabására kötelezett, melynek legkisebb mértéke a tűzoltói beavatkozás függvényében, beavatkozás nélkül százezer forint, tűzoltói beavatkozás esetében kettő-százezer forint.

A károk akkor előzhetőek meg a legkönnyebben, ha tisztában vagyunk a biztonságos szabadtéri tűzgyújtás és a tűzmegelőzés alapvető szabályaival:

• Általában tilos szabadtéren égetni, kivéve ott, ahol azt jogszabállyal, külön meghatározott esetekben és feltételekkel megengedik;
• Belterületen csak abban az esetben lehet növényi hulladékot égetni, ha azt önkormányzati rendelet megengedi;
• Előzetesen engedélyeztetni kell a tűzvédelmi hatósággal a külterületen lévő, lábon álló növényzet, tarló, illetve a növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék szabadtéri égetését;
• Továbbra is megengedett a kerti grillezés és a tűzön történő sütés-főzés a tűz állandó felügyelete mellett;
• Tűzgyújtási tilalom esetén az érintett területen akkor sem megengedett a tűzgyújtás, ha azt egyébként más jogszabály megengedi;

A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény szerint:

5. § (1) Aki tüzet vagy annak közvetlen veszélyét észleli, köteles azt haladéktalanul jelezni a hívásfogadó központnak, a katasztrófavédelmi igazgatóság műveletirányító ügyeletének vagy a tűzoltóságnak (a továbbiakban: jelzésfogadó), vagy ha erre nincs lehetősége, a rendőrségnek vagy a mentőszolgálatnak, illetőleg a települési önkormányzat polgármesteri hivatalának (közös önkormányzati hivatalnak).

(2) A törvény hatálya alá tartozók a tűz jelzéséhez, a segítségkéréshez híradási eszközüket kötelesek rendelkezésre bocsátani, szükség esetén járműveikkel segítséget nyújtani.

(3) A rendőrség, a mentőszolgálat, a polgármesteri hivatal (körjegyzőség), a hozzá beérkezett tűzjelzést köteles haladéktalanul továbbítani a jelzésfogadónak.

(4) A telefonon történő tűzjelzés lehetőségét minden településről a jelzésfogadó részére biztosítani kell. A tűzjelzés telefonon történő fogadásának biztosítása, és az ezzel kapcsolatos költségek a jelzésfogadó fenntartóját terhelik.

(5) Tűzjelzés céljára a településen mindenki által bármikor igénybe vehető nyilvános távbeszélő állomást kell üzemben tartani.

(6) A jelzésfogadó helyén távbeszélő és más, attól független hírközlő berendezést kell üzemeltetni. A tűz és káreset jelzésének fogadására összevont ügyelet is létesíthető.

18. § (3) Az erdő és a parlag tűz elleni védelme – a tűzesetek megelőzése, a tűzoltás feltételeinek biztosítása – a tulajdonos, a kezelő, illetve használó feladata.

A tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról szóló 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet

7. §(1) A tűzvédelmi hatóság az 1. mellékletben megjelölt szabálytalanság esetén az ott rögzített mértékben, továbbá a Ksktv.-ben meghatározott esetekben tűzvédelmi bírságot szabhat ki. Az 1. mellékletben foglalt táblázat 2–9., 13–17., 19–20., 22–26., 31–32. és 38. sorában rögzített szabálytalanságok esetén – az 5. § szerinti eljárások kivételével – a tűzvédelmi bírság kiszabása kötelező.

Egy kis odafigyeléssel megelőzhetőek a tragédiák! Tegyünk közösen a tűzmegelőzésért!

TÖMÖRKÉNY KÖZSÉG

Polgármesterétől

6646 Tömörkény, Ifjúság utca 8.

Telefonszám: (63)577-020

M E G H I V Ó

Tömörkény Községi Önkormányzat 2017. december 12-én (kedd) 14 órakor Településképi Arculati Kézikönyvről tájékoztató fórumot tart.

Az ülés helye:6646 Tömörkény, Ifjúság u. 8.

J A V A S O L T    N A P I R E N D

               Tárgy                                                  Előadó

1.                  Tájékoztató a  Településképi Arculati Kézikönyv (TAK)  és településképi rendelet készítéséről

Torma Gyöngyi

Tér és Terület Kft. ügyvezetője

 Tömörkény, 2017. december 1.

                                                                                      Bánfi Sándor

                                                                                       polgármester

files/Nyilatkozat_2018.doc

files/Bursa_Hungarica_plyazati_kirs_2018.doc

files/palyazati_kiiras_a_2018.docx

files/palyazati_kiiras_b_2018.docx

2017. évi Bursa Hungarica pályázat letölthető dokumentumai:

Bursa Hungarica pályázati kiírás 2017

A típusú pályázati kiírás 2017

B típusú pályázati kiírás 2017

Nyilatkozat 2017

Hirdetmény - Tájékoztató a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal vadászterület kijelölő határozatok jogerőre emelkedéséről:

files/Tjkoztats_a_vadszterlet_kijell_hatrozatok_jogerre_emelkedsrl.pdf

Hirdetmény vadászterületet kijelölő határozatok jogerőre emelkedéséről:

files/Hirdetmny_vadszterlet_kijell_hatrozatok_jogerre_emelkedsrl.pdf

files/CSH_01_1288-5_2016__Vadszterlet_mdostst_kvet_hatrozat.pdf

files/CSH_01_1289-5_2016__Vadszterlet_mdostst_kvet_hatrozat.pdf

Kereskedelmi és ipari tevékenységek nyilvántartása 2016.06.30-án az alábbi linken letölthetőek:

files/Adatszolgltats_alapadatbzis_fellltshoz_Orszgos_Ker__nyilvntarts_.xlsx

files/telephelyekrl_vezetett_nyilvntarts.xlsx

A 2016. évi helyi iparűzési adóbevallás formanyomtatványa ezen a linken letölthető!

Határidő: 2016. május 31.

Nyilatkozom, hogy a kedvezményezett aláírásra jogosult képviselője vagyok, és a fent megadott adatok helyesek.

Hozzájárulok ahhoz, hogy a fenti adatokat a tárgyban illetékes szerveknek az adatkezelő átadja.

Tudomásul veszem, hogy amennyiben a nyilatkozat kelte és a támogatás odaítélése^[9] közötti időszakban egyéb csekély összegű vagy a támogatáshalmozás szempontjából figyelembe veendő más támogatást ítélnek oda a kedvezményezett számára, a kedvezményezett erről haladéktalanul – még a jelen nyilatkozat szerinti támogatás odaítélése előtt – értesíteni köteles a támogatást nyújtót, és köteles megfelelően módosított adattartalommal újból kiállítani a jelen nyilatkozatot.

Kelt:

                                                                              ……………………………..       

                                                                       Kedvezményezett

        (aláírás, pecsét)

Útmutató

Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet^[10] szerinti, egy és ugyanazon vállalkozás részére a folyó pénzügyi évben, valamint az azt megelőző két pénzügyi év során az 1407/2013/EU bizottsági rendelet alapján odaítélt csekély összegű támogatások bruttó támogatástartalma tagállamonként nem haladhatja meg a 200.000 eurónak, közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatás fejében végző vállalkozások esetében a 100.000 eurónak megfelelő forintösszeget^[11], figyelemmel az egyesülésre valamint a szétválásra vonatkozó szabályokra^[12] is.

• Mi a bruttó támogatástartalom?
  • A több részletben, éven átnyúlóan fizetendő támogatást az odaítélése időpontjában érvényes értékre kell diszkontálni az odaítélés idején érvényes referencia ráta alkalmazásával.
• Milyen esetekben tekintendő a támogatást igénylő egy másik vállalkozással egy és ugyanazon vállalkozásnak?
  • Egyik a másikban a részvényesek vagy tagok szavazati jogának többségével rendelkezik, vagy
  • Egyik a másik igazgatási, irányítási vagy felügyeleti testülete tagjainak többségét jogosult kinevezni vagy elmozdítani, vagy
  • Egyik a másik felett szerződés, vagy alapító okiratban vagy társasági szerződés alapján meghatározó befolyást gyakorolhat, vagy
  • Egyik a másik részvényese vagy tagja, a többi részvényessel vagy taggal kötött megállapodás alapján egyedül birtokolja a szavazati jogok többségét
  • Amennyiben a támogatást igénylő a fenti kapcsolatok bármelyikével egy vagy több másik vállalkozáson keresztül rendelkezik, úgy azok vonatkozásában is egy és ugyanazon vállalkozásnak kell tekinteni.
• Milyen esetben kell alkalmazni a támogatást igénylőre az egyesülés, illetve a szétválás szabályait?
  • Abban az esetben, ha az egyesülésre vagy szétválásra a folyó pénzügyi évben, valamint az azt megelőző két pénzügyi év során került sor.
  •  Az egyesülés által érintett vállalkozásoknak nyújtott valamennyi korábbi csekély összegű támogatást bele kell számítani az egyesülés révén létrejövő, vagy jogutód támogatást igénylő csekély összegű támogatási keretébe. Az egyesülést megelőzően jogszerűen odaítélt csekély összegű támogatás később is jogszerű marad.
  • Ha egy vállalkozás két vagy több vállalkozásra válik szét, a szétválást megelőzően nyújtott csekély összegű támogatást az eredetileg a támogatásban részesülő azon vállalkozásnak kell betudni, amely a csekély összegű támogatással támogatott tevékenységet átvállalta. Ha ennek meghatározására nincs lehetőség, a csekély összegű támogatást a saját tőkének a szétválás tényleges időpontjában érvényes könyv szerinti értéke alapján arányosan el kell osztani a szétválás által érintett vállalkozások között.
  • Annak meghatározásához, hogy az újabb csekély összegű támogatás meghaladja-e az alkalmazandó felső határt, figyelembe kell venni az azon vállalkozások részére nyújtott csekély összegű támogatásokat is, amelyek a kedvezményezettel egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülnek.

Halmozódás:

• Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet szerinti csekély összegű támogatás más csekély összegű támogatásokról szóló rendeleteknek megfelelően nyújtott csekély összegű támogatással [pl. az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a mezőgazdasági ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1408/2013/EU bizottsági rendelet (HL L 352., 2013.12.24., 9. o.) alapján nyújtott mezőgazdasági csekély összegű támogatással]  az 1407/2013/EU bizottsági rendeletben meghatározott 200.000 eurónak, a közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatás fejében végző vállalkozások esetében a 100.000 eurónak megfelelő forintösszegig halmozható.

• Például:

Ha egy kizárólag mezőgazdasági és közúti árufuvarozási tevékenységet végző vállalkozás mezőgazdasági de minimis támogatásnak minősülő 15.000 euró támogatásban részesül, részére a közúti árufuvarozási tevékenységéhez az alacsonyabb 100.000 eurós értékhatárra figyelemmel, 85.000 euró támogatás nyújtható. Amennyiben ez a vállalkozás egyéb tevékenységet (pl. könyvvizsgálat) is végez, úgy rá, már az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 200.000 eurós értékhatára vonatkozik, így részére 185.000 euró de minimis támogatás nyújtható.

·         Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet alapján nyújtott csekély összegű támogatás az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének az általános gazdasági érdekű szolgáltatást nyújtó vállalkozások számára nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2012. április 25-i 360/2012/EU bizottsági rendeletnek (HL L 114, 2012.4.26., 8-13. o.) (a továbbiakban: 360/2012/EU bizottsági rendelet) megfelelően nyújtott közszolgáltatási csekély összegű támogatással a 360/2012/EU bizottsági rendeletben meghatározott 500.000 eurónak megfelelő forintösszegig halmozható.

·         Amennyiben a halászati és akvakultúra-ágazatban működő valamely vállalkozás az 1407/2013/EU rendelet hatálya alá tartozó egy vagy több ágazatban vagy egyéb tevékenységi körökben is folytat tevékenységet, a halászati és akvakultúra-ágazatba tartozó tevékenységek tekintetében az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a halászati és akvakultúra- ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2014. június 27-i 717/2014/EU bizottsági rendeletnek (HL L 190., 2014.06.28., 45.o.) megfelelően nyújtott halászati csekély összegű támogatás az 1407/2013/EU bizottsági rendelet alapján nyújtott csekély összegű támogatással az 1407/2013/EU bizottsági rendeletben meghatározott 200.000 eurónak, a közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatás fejében végző vállalkozások esetében a 100.000 eurónak megfelelő forintösszegig halmozható.

Ha létező támogatási program másként nem rendelkezik, az euróban meghatározott összegek forintra történő átszámításánál a támogatási döntés napját megelőző hónap utolsó napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, két tizedes jegy pontossággal meghatározott devizaárfolyam alkalmazandó^[13].

A feleknek a támogatáshoz kapcsolódó iratokat az odaítélést követő 10 évig meg kell őrizniük, és a támogatást nyújtó ilyen irányú felhívása esetén a támogatott köteles azokat bemutatni. A csekély összegű támogatási jogcímen nyújtott támogatásokról az Európai Bizottság kérésére 20 munkanapon belül információt kell szolgáltatni.

2.       számú melléklet

Igazolás csekély összegű támogatásról

Alulírott ……………………… a ………………………………………… mint támogatást nyújtó képviseletében eljárva ezúton igazolom, hogy a …………………………………………. mint kedvezményezett …………………………………. bizottsági rendelet (HL …, dátum, oldal) (a továbbiakban: ……………………………… bizottsági rendelet) alapján a következő csekély összegű támogatásban részesül:

Projekt megnevezése:

Támogatást nyújtó döntésének száma:

Támogatás odaítélésének időpontja:

A támogatás bruttó támogatástartalma jelenértéken:

A jelen támogatással érintett célra a(z) ………………………… bizottsági rendelet alapján …………………..eurónak megfelelő forintösszeg nyújtható.

Jelen igazolást a(z) ………………………………. bizottsági rendelet 6. cikk (1) bekezdése alapján állítottam ki.

Kelt, …

…………………………………………………………..               

Támogatást nyújtó szervezet (aláírás, pecsét)          

Tömörkényen megtörtént a napelemes rendszerek felszerelése,

erről szóló sajtóközlemény az alábbi linken megtekinthető:

files/Tomorkeny_zaro_sajtokozlemeny_20151012.pdf

Bővebben...